Mire is? Mondjuk, kérjétek meg ma a pasitok kezét. Hogy mit? A kezét. Vagy ha ez így furán hangzik, jegyezzétek el őt. Hogy miért? Mert Szökőév van, és egy középkori ír monda alapján ezen a napon, február 29.-én az eladósorban lévő lányok, akiknek más vágyuk sincs, mint jól férjhez menni (vagy legalábbis egy tuti esküvői bulit lezavarni), de kedves párjuk ezidáig nem vette a bátorságot cselekedni, jogosultak megkérni a férfiember kezét. Egyenjogúság van, na. Azaz dehogy, ha ez mindössze négy évente, ezen az egyetlen napon lehetséges.

De hová is vezetnek vissza a szálak ebben a különös történetben?
Egészen Írországig, annak is az 5.századi régmúltjába. Történt ugyanis, hogy Szent Brigitta arról panaszkodott a sziget védőszentjének, Szent Patriknak, hogy a hajadon lányoknak túl sokat kell várniuk arra, hogy a szeretett férfi megkérje kezüket. Szent Patrik igazat adott neki, és ő találta ki, hogy ezen az egy napon – február 29-én – a bátor nők megkérhessék kedvesük kezét. A szentéletű férfi azonban rögtön a saját csapdájába esett, Brigitta ugyanis letérdelt elé és megkérte a kezét, mire a nőtlenséget fogadott Patrik persze nemet mondott, de egy csókkal és egy selyemruhával engesztelte ki a rá vágyó asszonyt. A hagyomány persze a legtöbb történész szerint csak városi legenda, aminek némiképp ellentmond a tény, hogy a fiúkérési jogot a 13. században törvénybe is iktatták a szigetországban. Nagy-Britanniában a mai napig megemlékeznek róla és sok kocsmában ezen az estén hölgyválaszt tartanak, hogy legalább egy este legyen, amikor a nők kezdeményezhetnek. Mármint hivatalosan. Mert amúgy, ismerve a brit nőket, annyira nem kell őket biztatni, messzire nem áll tőlük a kezdeményezés az év bármely másik napján sem.

Ti mennyire vagytok bátrak, van kedvetek kipróbálni a dolgot? Kíváncsian várjuk beszámolótokat a hölgyválasz estjéről :).